„Felhívjuk híveink figyelmét a Szent Zsinat döntésére és megértésüket kérjük, amiért az ortodox papok ilyen körülmények közepette (magán temetőkben, szerk.) nem lehetnek híveik mellett, nem enyhíthetik fajdalmaikat e nehéz pillanatokban. Nem érthetünk egyet ugyanis azzal, hogy e nehéz pillanatokból valakik profitot húzhassanak", áll a közleményben.
Eltekintve attól, hogy a temetkezési vállalkozók tevékenysége és maga a szertartás sem ingyenes (felmerül tehát a kérdés, hogy kinek a profitszerzése zavarja az egyházat, csakis a másé?), kíváncsiak voltunk, mi az álláspontja a kérdéssel kapcsolatban a történelmi erdélyi egyházaknak.
Megkeresésünkre Melega Péter, a római katolikus egyházmegye gazdasági igazgatója elmondta, számukra érdektelen, hogy a temető kinek a tulajdonában van. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy például az Amaci úti temető a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal tulajdona, tehát nem felekezeti - ott mégis szabad temetni.
„A református egyháznak nincs kifogása az ellen, ha hívei magántemetőben akarnak temetkezni vagy akár a hamvasztást választják", jelentette ki Rácz Ervin erdődi tiszteletes, egyben a szatmári egyházmegye sajtószóvivője. „Ezekre a megoldásokra ráadásul szükség is van, hisz a régi temetők kezdenek megtelni", tette hozzá. Rácz arra is felhívta a figyelmet, hogy a temetők fenntartása is pénzbe kerül, így hát érthető, ha pénzt kérnek a hozzátartozóktól.
„A mi dolgunk, hogy eltemessük a halottat, a hozzátartozók dolga pedig, hogy megtalálják az örök nyugovóra térő helyét. Ha a temetőnek van működési engedélye, a polgármesteri hivatal pedig kiállította a temetkezési engedélyt, akkor mi elvégezzük a dolgunkat", szögezte le Gödri Alpár evangélikus lelkipásztor is.
Nem meglepő módon hasonlóan nyilatkozott a görög-katolikus egyház részéről ifj. Pallai Béla tiszteletes is, aki ugyan kérte, hogy vegyük fel a kapcsolatot Harangozó József főesperessel, ám őt sajnos nem sikerült elérnünk.